Szánhúzó kutya betervezésekor az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen kerítésre van szükség. Híresek szökési kísérleteikről, és nem véletlen, hogy közülük kerülnek ki a legjobb szabadulóművészek.
A szánhúzó kutyákban erősebbek az ősi ösztönök, mint a többi "háziasítottabb" kutyában. A farkasokhoz hasonlóan falka állatok, és együtt szeretik bejárni területeiket. A háziasított tartással egyrészt leszűkült a területük, másrészt az egyedül tartott kutyák gazdájukat, családjukat tekintik falkájuknak. Tehát fő okai a tér igényük, és a falkájukhoz való folyamatos kötődés ösztöne.
A folyamatos kísérletek mellett az ivarzás is komoly ösztönöket hoz elő elméjében. Egy tüzelő szuka és egy ivarérett kan szerelmét egyszerű rácsok nem állíthatják meg. Egymás mellett, ráccsal elválasztott kutyákat -még ha vissza is tud tartani egymástól ez a fal- éjjel-nappal tartó lármát csapnak, és saját magukban is kárt okozhatnak.
Fórumokon olvasni sokszor, a büszke tulajdonosokat, hogy az Ő kutyájuk sosem szökött még, pedig kerítésük se annyira erős, csak nevelés kérdése. Majd kiderül, hogy kezdő gazdikról van szó, és 1 év alatti kutyájuk hazudtolja meg fajtáját.
A farkasoknál is a fiatal kölykök még nem követik a falkát a vadászatra, hanem otthon maradva játszanak egymással. A szánhúzó kutyák szökési kísérletei is ivarérés után, 1 éves koruk körül kezdődik.
Nagytestű, erőteljes kutyákról van szó, ezért 4 helyen is tudnak maguknak utat törni.
Elsőként általában magát a kerítést próbálják elbontani. Elkezdik rágni, tépni, kaparni, szétfeszíteni. Egy gyengébb kerítésháló réseit könnyedén szétfeszítik annyira, hogy kényelmes kijárást biztosítsanak maguknak. A finom fa kerítés folyamatos rágcsálási lehetőséget biztosíthat kedvencünknek. Ez a szökések mellett igen elrondíthatja környezetünket. Tehát jól meg kell választani kerítésünk anyagát.
Ha a kutyus belátta, hogy hiába akar áthatolni a kerítésen, mindenképpen meg fogja próbálni alatta is. Hatalmas kráterekkel nem csak a kertet tudja díszíteni, szökéseit is elősegíti ásó tudománya. Mindenképp gondoskodni kell róla, hogy ne tudjon a kerítés alatt járatot ásni, illetve a kerítés alját se tudja felfeszíteni.
Ha nem megy a kerítés alatt, akkor szökik fölötte. Ha nem elég magas a kerítés, simán átugorhatja, de ha van a kerítés közelében kutyaház, ültetett fa, vagy bármi, amire felmászhat, az is segítheti a kijutásban.
És a végül, ami egy kellően okos kutya mellett örök fejfájást tud okozni, az a kapu zárja. A kaput ugyanúgy megtanulhatja kinyitni, ahogy mi is kinyitjuk. Egy riglit könnyedén eltol, de egész bonyolult záró szerkezeteket is képes kilesni, hogy hogyan kell kinyitni.
A kutyus területét ha fallal választjuk el az utcától, annak az az előnye, hogy kevésbé ingerlik a külvilág eseményei. Az arra járóknak nem ad hangjelzést, nem támaszkodik neki a kerítésnek a sáros tappancsaival egy kis simogatás reményében, és a gyerekek se éreznek így csábítást az etetésére. Emellett a fal ha jó helyen van, árnyékot is adhat kutyánknak.
Ennek több oka is van. Egyrészt az közterületen póráz és felügyelet nélkül tartott kutya önmagában már szabálysértés. Emellett kedvencünknek súlyos baja is lehet egy-egy elkalandozása során, illetve károkozása esetén is a gazdit vonják felelősségre. Egyes csatangolók pedig a vad szag után menve, vagy csak a kaland vágytól fűtve úgy el tudnak tévedni, hogy segítség nélkül haza se találnak.
A felelősség teljes kutyatartáshoz hozzá tartozik, hogy előrelátóan megelőzzük a baleseteket és kellemetlenségeket mind magunknak, mind a környezetünknek.